Könyv - Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt

"Egy svéd kisvárosban, az idősek otthonában születésnapi ünneplésre készülnek: az otthon lakóját, a százéves Allan Karlssont akarják felköszönteni – el tudnak képzelni ennél érdektelenebb kezdést? Pedig ez a ravasz Jonasson bizony így kezdi kalandregényét, hogy aztán átcsapjon egy teljesen kiszámíthatatlan és végtelenül vicces ámokfutásba, amelynek minden egyes fordulata elismerő csettintésre készteti az olvasót, és minden bekezdésben ott van legalább egy, de inkább több ütős poén. Nem hiába vásárolták meg a könyvet egy év alatt majd´ nyolcszázezren a kilencmilliós Svédországban, és jelenik meg harminc nyelven szerte a világon. "

Az év legviccesebb könyve - hirdeti a borító. Jonas Jonassont pedig Rejtő Jenőhöz hasonlítják.

Nos, nem volt rossz, de azért nem nevettem magam halálra. Inkább csak el-elmosolyodtam olvasás közben, egyedül a vége felé nevettem fel hangosan, egyszer. 

Érdekes maga a a sztori: Allan Karlsson egyszerű, hétköznapi kisember, nincsenek nagy igényei: legyen mit enni, inni és legyen hol aludni. Hosszú élete folyamán sokszor kerül elképesztő helyzetekbe, találkozik többek között Francoval, Sztálinnal, Mao Ce Tunggal, De Gaulle-lal, Nixonnal. Bejárja a fél világot, átkel a Himaláján, megfordul Kínában, a Szovjetunióban, Amerikában, Franciaországban, Spanyolországban. Miközben a történet a jelenben is játszódik - egy ellopott bőrönd, benne rengeteg pénz és az ezzel járó bonyodalmak -, Allan egész életét megismerhetjük, s így kapunk egy kis történelmi áttekintést is a 20. századról.

Tulajdonképpen, most hogy a véleményemet fogalmazgatom, nem volt ez rossz könyv! Fordulatos, életigenlő, szórakoztató olvasmány. Aki szereti Rejtőt, annak ez a könyv is tetszeni fog. :)

Olvastátok? És Rejtőt szeretitek?

Monic